T�rt�nt egyszer, hogy az anyam�hben ikrek fogantak. Teltek a hetek, �s a kicsik n�vekedtek. Ahogy n�vekedett a tudatuk, �gy n�tt az �r�m�k is:
- Mondd, nem nagyszer�, hogy fogantattunk? Nem csod�latos, hogy �l�nk?
Az ikrek elkezdt�k f�lfedezni vil�gukat. Amikor megtal�lt�k a magzatzsin�rt, amely �sszek�t�tte �ket anyjukkal �s eljuttatta hozz�juk a t�pl�l�kot, �nekeltek az �r�mt�l:
- Milyen nagy any�nk szeretete, hogy megosztja vel�nk saj�t �let�t!

...Ahogy azonban telt-m�lt az id�, �s a hetekb�l h�napok lettek, az ikrek �szrevett�k, mennyire megv�ltoztak:
- Mit jelentsen ez? - k�rdezte az egyik.
- Ez azt jelenti - felelte a m�sik -, hogy tart�zkod�sunk ebben a vil�gban a v�g�hez k�zeledik.
- De �n egy�ltal�n nem akarok elmenni innen - viszonozta az els� -, szeretn�k mindig itt maradni!
- Csakhogy nincs m�s v�laszt�sunk - felelte a m�sik -. Tal�n van �let a sz�let�s ut�n is!
- Milyen lehet az? - k�rdezte k�tkedve az els� -. El fogjuk vesz�teni az �letet jelent� magzatzsin�rt, �s an�lk�l hogyan �lhetn�nk? Azonk�v�l m�sok is elhagyt�k m�r ezt az anyam�het, �s senki sem t�rt ide vissza, hogy megmondja nek�nk, van-e �let a sz�let�s ut�n. Nem a sz�let�s a v�g?
Majd m�ly b�natba mer�lve �gy folytatta:
- Ha a fogantat�s a sz�let�ssel v�gz�dik, mi �rtelme van az �letnek az anyam�hben? �rtelmetlen az eg�sz. Tal�n m�g anya sem l�tezik.
- De kell hogy legyen! - tiltakozott a m�sik -. K�l�nben hogyan ker�lt�nk volna ide? �s hogyan maradhattunk volna m�sk�pp �letben?
- L�ttad-e valaha any�nkat? - k�rdezte az els� -. Tal�n csak a k�pzelet�nkben l�tezik! Mi gondoljuk ki magunknak, mert �gy jobban meg�rthetj�k az �let�nket.

...�gy teltek az utols� napok az anyam�hben, telve k�rd�sek �z�n�vel �s nagy f�lelemmel.
V�g�l el�rkezett a sz�let�s pillanata, amikor az ikrek elhagyt�k addigi vil�gukat �s kiny�lt a szem�k.
Tele t�d�b�l felord�tottak.
Amit l�ttak, meghaladta legmer�szebb elk�pzel�s�ket is.